DÖK

Preambulum

A diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) az a szervezet, amely a diákok érdekvédelmével, az iskolai diákélet koordinálásával, egyes meghatározott esetekben szervezésével foglalkozik. A DÖK-nek tagja lehet minden, az iskolával tanulói jogviszonyban álló diák. Jelen Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata nem ellentétes a vonatkozó jogszabályokkal, az iskola SZMSZ-ével és házirendjével.

Kijelentjük, hogy a DÖK politikailag semleges, nem elkötelezett egyetlen világnézet, vallás mellett sem; működése, jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása során messzemenően érvényre juttatja az egyenlő bánásmód elvét (diszkriminációmentes).

I. Jogszabályi keretek

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet

az Intézmény szervezeti és működési szabályzata és az Intézmény házirendje

II. A DÖK szervezeti és működési szabályzatának személyi és területi hatálya, érvényessége, módosítása

1. Személyi hatálya: minden, az iskolával tanulói jogviszonyban álló diák.

2. Területi hatálya: az iskola székhelye, telephelyei.

3. Érvényessége: DÖK szervezeti és működési szabályzatát a DÖK a munkáját segítő pedagógus közreműködésével készíti elő, majd a választó tanulók közösségének elfogadása után a nevelőtestület hagyja jóvá.

4. Módosítása: évente egyszer az SZMSZ-t felül kell vizsgálni, indokolt (például jogszabályi változás, az iskola belső jogi normáinak változása) esetben évente többször is. A rendkívüli eseteknél a módosításhoz a DÖK-gyűlés 2/3-os többsége szükséges.

5. Az SZMSZ módosítására a személyi hatályban meghatározott körből bárki nyújthat be javaslatot, ehhez azonban az osztályképviselők 2/3-os többsége szükséges.

III. A DÖK felépítése és főbb feladatai, hatásköre, döntéshozatal rendje

  1. A DÖK alulról építkező szervezet.

2. Szervezeti ábra:

3. A diákönkormányzat vezetőjét (DÖK elnök) a DÖK bizottság titkos szavazással választja meg. Feladata, hatásköre:

jogosult a DÖK képviseletére a tantestület előtt,

iskolai, kerületi (városi) szinten képviseli a diákönkormányzatot,

rendszeres kapcsolatot tart az igazgatóval,

összehívja a diákbizottság üléseit,

évente legalább egy alkalommal összehívja a diákközgyűlést,

a diákközgyűlésen beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, kiemelten a tanulói jogok érvényesüléséről és helyzetéről,

megválaszolja a gyűlésen az iskola életével kapcsolatban felmerülő kérdéseket,

aláírási jogot gyakorol a DÖK nevében.

4. A DÖK elnök helyettese: a DÖK elnök javaslata alapján a DÖK bizottság választja meg. Feladata, hatásköre:

a DÖK elnök megbízásakor vagy annak tartós távolléte alatt jogosult a DÖK képviseletére,

kapcsolatot tart az osztályképviselőkkel, a DÖK enökével, szükség esetén az iskola igazgatójával.

5. A DÖK bizottság a DÖK legfelső szintű irányító testülete. A diákbizottságot a DÖK megválasztott vezetője irányítja. Tagjai: a felső tagozatos osztályképviselők, a DÖK elnöke. Feladata, hatásköre:

a diákönkormányzatot érintő határozatok meghozatala.

Havi rendszerességgel (1 alkalom) előre meghatározott időpontban ülésezik

A DÖK bizottság a DÖK elnökének kezdeményezésére is tart ülést, amelyet akkor kell össze hívni, ha azt az osztályképviselők legalább 30%-a, az intézmény igazgatója, a tantestület vagy a DÖK munkáját patronáló tanár kezdeményezi. A DÖK bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülésről emlékeztető készül, a levezető elnöki feladatot a DÖK elnök helyettese, akadályoztatása esetén a DÖK bizottság valamelyik tagja látja el. Határozatképes a DÖK bizottság, ha az adott ülésen a tagok legalább 50%-a jelen van. A szavazás módjáról (nyílt vagy titkos) a jelenlévők nyílt szavazással döntenek.

6. A DÖK közgyűlés a DÖK legfelsőbb szerve. A DÖK közgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. E fórum szolgál az iskola diákjainak tájékoztatására és tájékozódására. A Diákközgyűlésen részt vesz az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesei, továbbá azok a pedagógusok, akiknek a jelenlétét legalább egy héttel korábban a tanulók kérték.

Az igazgató beszámol az intézményt érintő legfontosabb feladatokról, célokról,

Valamint kéréseit, javaslatait közvetíti a jelenlevő diák képviselőkhöz.

A fórumon kötetlen formában bárki elmondhatja véleményét, és kérdést intézhet bármelyik jelenlévőhöz.

7. A DÖK munkáját patronáló tanár  az igazgató felkérése alapján végzi tevékenységét. Feladata, hatásköre:

kapcsolatot tart a tantestülettel, az iskola vezetőségével,

a DÖK elnökének megbízása esetén jogosult a DÖK képviseletére a tantestület előtt,

segít a működési szabályzat elkészítésében

segíti és támogatja az elnök munkáját

segít a DÖK rendezvények szervezésében, lebonyolításában

IV. A DÖK jogai

 Döntési jogai (a tantestület véleményének kikérésével):

saját működésének meghatározása,

hatáskörei gyakorlása,

szervezeti és működési szabályzatának megalkotása,

egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározása,

az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése

V. A  DÖK véleménynyilvánítási, javaslat tételi jogai

A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben [20/2012. EMMI120. §(4)].

A DÖK véleményét a következő ügyekben kötelező kikérni:

Az iskola SZMSZ-ének, házirendjének elfogadása előtt [Nkt. 25. §(4)].

Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál [Nkt. 43. § (1)].

A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt [Nkt. 48. § (4) b)].

Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor [Nkt. 48. § (4) c)].

A fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt [Nkt. 83. § (3)-(4)].

Az iskolai munkaterv elkészítéséhez [20/2012. EMMI 3. §(1)].

Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti, és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatót a DÖK véleményezi [20/2012. EMMI15. §(1)].

Az első tanítási óra 7:15 és 8 óra közötti kezdésénél [20/2012. EMMI16. §(1)].

A fegyelmi eljárás során [20/2012. EMMI57. §(3)].

A pedagógiai program elhelyezése, arról a szülők, tanulók részére történő tájékoztatás, az SZMSZ, házirend és pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a házirend egy példányának átadása, annak érdemi változása esetén a szülő, a tanuló tájékoztatása, a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről történő tájékoztatás SZMSZ-ben történő szabályozásánál a DÖK-öt véleményezési jog illeti meg [20/2012. EMMI82. §(1)].

A tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál.

A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.

A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.

Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához.

Az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához.

A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

Az intézményi SZMSZ-ben meghatározott további ügyekben [20/2012. EMMI120. §(5)].

A térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások esetében a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és az iskolai DÖK véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a program megvalósításánál nem lehet túllépni [229/2012. Kr. 34. §(1)].

Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelező, a DÖK képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni a DÖK részére [20/2012. EMMI120. § (6)].

A DÖK jogainak megsértése esetén 15 napon belül a fenntartóhoz fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen a közléstől számított 30 napon belül a bírósághoz fordulhat [Nkt. 39. § (2)].

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a DÖK kezdeményezésére [20/2012. EMMI117. § (2) c)].

Intézményi tanács, iskolaszék létrehozását kezdeményezheti az iskolai DÖK képviselője, [20/2012. EMMI121. §(1) c), 122. §(1) c)]. A DÖK képviselőket küldhet az iskolaszékbe. [Nkt. 73. § (2)].

Az iskolai büfé nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a meghatározásához az igazgató beszerzi a DÖK egyetértését [20/2012. EMMI130. §(5)].

Az iskolának lehetővé kell tenni a DÖK-képviselő részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában [20/2012. EMMI169. §(9)].

Az Nkt. 48. § (3) alapján a DÖK alapvető kötelezettsége a tanulók érdekeinek képviselete.

Az Nkt. 46. §(6) bekezdés g) pontja értelmében a tanuló joga különösen, hogy kérdést intézzen a DÖK-höz, és arra legkésőbb 15 napon belül választ kapjon. A tanuló joga továbbá, hogy a DÖK-höz fordulhasson érdekképviseletért [Nkt. 46. § (6) p) pont].

Ha jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót – az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a DÖK-öt, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli [Nkt. 46. §(8)].

A 20/2012. EMMI rendelet117. § (1) bekezdése szerint a nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a DÖK-re. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Szakképzési centrum esetén a kizárólag egyetlen tagintézményt érintő ügyekben az adott tagintézmény nevelőtestülete, míg a szakképzési centrum valamennyi tagintézményét érintő ügyekben a tagintézmények együttes nevelőtestülete jár el.

A diákönkormányzat felhívhatja a figyelmet fegyelmi eljárás megindításakor azegyeztető eljárás lehetőségére, fegyelmező intézkedések kiszabása előtt pedig az oktatásügyi közvetítés (mediáció), esetmegbeszélés lehetőségére, illetve egyéb illetékes szakemberek bevonására.

VI. DÖK gazdálkodása

1. A DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel az iskola működését nem korlátozza. A használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a helyiségek és berendezések állagmegóvására.

2. A DÖK nem gazdálkodik, nem kezel pénzt. Nem rendelkezik saját bevétellel.

A DÖK által szervezett programok bevételét a szervezésre megszavazott és megbízott osztály szedi be és kezeli.

Az osztályok kiválasztásánál a szociális megfontolás az elsődleges szempont.

Több jelentkező esetén prioritást élveznek a ballagó és ballagtató osztályok

3. A DÖK rendezvények támogatását az iskolai alapítvány végzi.

VII. A DÖK SZMSZ nyilvánossága

1. A hatályos DÖK SZMSZ 1-1 másolati példányát minden osztályképviselő kézhez kapja, 1 másolati példánya a könyvtárban kerül elhelyezésre.

2. 1-1 eredeti példányát az iskola igazgatója, illetve a DÖK patronálója őrzi.

3. Fentieken kívül az iskola honlapján is megjelentetik.

VIII. Záradék

Az intézmény nevelőtestülete jelen DÖK SZMSZ-t 2018. év augusztus hónap …… napján megtárgyalta és jóváhagyta.